55 felett is van szexting a közösségi médiában?

Több időt töltenek már facebookozással, mint tévénézéssel – szeniorok online szokásait vizsgáltuk legfrissebb felmérésünkben

Többet nyomkodják a Facebookot, mint amennyi időt tévénézéssel vagy családi programokkal töltenek, 61%-uk szokott podcasteket hallgatni / nézni, 30%-uk tiktokozik, sőt közel egyharmaduk volt már címzettje szexuális tartalmú üzenetnek. Ezek a meglepő adatok a “Szeniorok a neten” című online felmérésünkből származnak.

A tinik netezési szokásairól már három alkalommal is készítettünk felmérést – legutóbb 2023-ban -, most az 55 felettiek online jelenlétét vizsgáltuk. A ‘Szeniorok a neten’ felmérésből kiderül, hogy bár a klasszikus média még sokkal jobban jelen van a mindennapjaikban, mint a fiatalabb generációknak, de már helyet kér magának a közösségi média, a chat és a streaming is – sőt, van olyan online csatorna, amivel már több időt töltenek, mint amennyit a hagyományos médiára szánnak. A válaszadók több mint egyharmada napi 3-4 órát tölt online, minden hatodik pedig 4 óránál is többet. A napi tevékenységeiknél a Facebook szerepel az első helyen, csak ezután jön a tévénézés és a különböző családi programok, amiket a portálok olvasása (5.), a YouTube videók nézegetése (6.), chatelés (7.), és podcast hallgatása / nézése (10.) követ.

A szeniorok többsége (43,35%) úgy gondolkodik magáról, hogy otthonosan mozog a neten. Ha mégis elakadnának, akkor leginkább saját kutatómunkájukra támaszkodva keresnek segítséget a világhálón (48,43%), vagy a gyerekeiktől, unokáiktól kérnek tanácsot (46,39%). A válaszolók egyötöde úgy véli, hogy vele nem is fordulhat elő ilyesmi. 

A tévé erős konkurenciát kapott, mióta a szeniorok is stabil internethasználók lettek: a válaszolók 39,38%-a már napi 3-4 órát tölt online, 17,92% pedig 4 óránál is többet. Így nem csoda, ha abban a rangsorban, amelyben az egyes tevékenységeket a ráfordított napi időmennyiségnek megfelelően listázták, a Facebook szerepel az első helyen – csak ezután következik a tévénézés és a családi program. A TOP10-ben találunk még további online tevékenységeket: portálok olvasása (5.), YouTube videók nézegetése (6.), chatelés (7.), és podcast hallgatása / nézése (10.). 

A Facebook a kedvenc, de a szeniorok majdnem fele az Instagramon, harmada a TikTokon is ott van

Mondhatnánk, hogy a közösségi média a szeniorok számára egyenlő a Facebookkal, hiszen a felmérésben résztvevők ezt a platformot használják a leggyakrabban a közösségi csatornák közül – de ez nem jelenti azt, hogy ne kezdték volna meg az ismerkedést további lehetőségekkel. A válaszolók 30%-a használja a TikTokot, minden 10. szenior naponta tiktokozik, 47% van ott több-kevesebb rendszerességgel az Instagramon, és 100-ból csak hatan mondták azt, hogy soha nem néznek YouTube videókat. 

A megkérdezettek egynegyede naponta posztol a Facebookra, csak 9% mondta azt, hogy soha semmit nem oszt meg ott. 100-ból 3-an a BeRealen is naponta közzétesznek fotókat. A szeniorok egynegyede lelkes kommentelő, naponta ír hozzászólást a Facebookon. Ha már kommentelnek, leginkább zárt csoportokban (67,98%) vagy ismerősök posztjainál (67,9%), de csaknem egynegyedük (23,7%) hírportálok posztjai alatt is szívesen ír hozzászólást. 

Ha csak egyetlen platformot használhatnának, akkor a legtöbben (59,7%) a Facebook mellett tennék le voksukat, de egynegyedük (24,37%) a Messengert választaná, míg minden 10. szenior (10,4%) a YouTube-ot. A Facebook már csak azért is ilyen fontos számukra, mert valamilyen őket érdeklő csoportnak a tagjai lehetnek (90,3%), meghirdetett eseményekre reagálhatnak (46,57%), a Marketplace-en böngészhetnek a hirdetések között (34,91%) vagy éppen játszhatnak (23,94%). 

60% hallgat vagy néz podcasteket

A ráfordított időt tekintve a tévé egyelőre beelőzi a podcasteket a szeniorok körében, de mindenképpen beszédes adat, hogy a megkérdezettek 60,03%-a szokott podcastet hallgatni / nézni – 16,03% hetente többször is. Ráadásul minden hatodik válaszoló (17,89%) teljes figyelmét adja a tartalomnak: úgy hallgatja / nézi, mint korábban a tévéműsorokat, elejétől a végéig, csak arra figyelve. 

Az influenszerek és tartalomgyártók annyira még nem varázsolták el a szeniorokat, hogy nagy számban kövessék őket az online felületeken, a legtöbben (41,63%) 10-nél kevesebb influenszert követnek. Minden 10. válaszoló nyilatkozott úgy, hogy előfordult már, hogy valamit egy influenszer / tartalomgyártó ajánlására vásárolt meg vagy próbált ki. 

A felmérésben meg kellett jelölniük a szenioroknak, hogy 10 felsorolt, különböző műfajban tevékenykedő, különböző generációhoz tartozó tartalomgyártó produktumai közül kitől láttak már legalább öt videót. Friderikusz Sándor került így a lista első helyére (54,5%), mögötte Bödőcs Tibor (44,67%), Pottyondi Edina (44,52%), a Partizán (42,6%) majd a Tvrtko a Föld körül csatorna (31,13%). Az inkább a fiatalabbakhoz szóló Jólvanezígy sem teljesen ismeretlen előttük, 12,8% jelölte meg, ugyanakkor a YouTube első közismert magyar tartalomgyártói közé tartozó Dancsó Pétert már csak 2,89% választotta. 

Ha a médiumok által készített YouTube-os tartalmakról van szó, akkor az ATV által közzétett videók a legnépszerűbbek a szeniorok körében (38,13%), a 444.hu (35,81%) és a 24.hu (31,79%) fért még fel a képzeletbeli dobogóra, csak minimálisan lemaradva követi az élbolyt a hvg.hu (30,81%) és a telex.hu (30,73%). A közszolgálati híradó tartalmait csak 5,18% követi rendszeresen a YouTube-on. 

A válaszolók egyötöde mondta azt, hogy alkalmanként vagy rendszeresen támogat pénzzel online tartalomgyártókat, hírportálokat, 100-ból csak 3-an mondták magukat rendszeres előfizetőnek. 56,72% nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen fogyaszt közéleti tartalmakat a neten. Az online tartalomgyártók által a Hősök terére szervezett demonstrációról azonban a nagy többség (47,84%) hírportálokon keresztül értesült, csak minden 20. találkozott a felhívással közvetlenül az egyik szervező posztjában. 

Bíznak benne, hogy felismerik az online csalókat, de inkább nem vásárolnak online, hogy biztosan elkerüljék őket

A online térben egyre gyakoribbá vált csalások nem ismeretlenek a baby boomer generációnak, de csak a válaszolók 5,6%-a ismerte be, hogy már előfordult vele, hogy csalók átverték. A megkérdezettek több mint fele (52,68%) legalább egyszer találkozott már átverési kísérlettel, de felismerte azt és nem dőlt be neki. A szeniorok leginkább attól érzik magukat biztonságban az online térben, ha nem vesznek tudomást az ismeretlenektől érkező bejelölésekről, üzenetektől (59,06%), de viszonylag sokan (37,99%) a kétlépcsős azonosítást is alkalmazzák. Jobb félni, mint megijedni alapon 43,17% soha nem adja meg online a bankkártyája adatait, 9,35% pedig soha sehova sem posztol és kommentel. 

A szenior válaszolók egyharmada (33,12%) vallotta be, hogy valaki másnak – például egy családtagjuknak – is van hozzáférése a Facebook profiljukhoz – 5,3% pedig nem biztos benne, hogy más is be tud-e lépni a fiókjukba. Ha a tinik esetében ijesztőnek hatott, hogy a a korosztály 60%-a kapott már interneten erotikus fotót, a szenioroknál inkább csak érdekesen hangzik, hogy közel egyharmaduk (31,9%) volt már címzettje szexuális tartalmú üzenetnek. 

Z-generáció kontra Boomerek

Ha összehasonlítjuk a tinik és a szeniorok körében végzett felméréseket, akad néhány szembetűnő különbség – de nem mindig ott, ahol gondolnánk. A napi időtöltés szempontjából például a tiniknél a barátokkal való találkozás áll az első helyen, míg a szenioroknál ez csak a 9. helyre szorul. A boomereknek még fontos napi szinten a tévénézés, a 2. helyre került, de a Z-generációnál már nem fért be a TOP10-be. 

Ami jelentősen különbözik a két generációnál, az a tájékozódási szokás. A tiniknél az első három helyen csak közösségi platformok szerepelnek, sorrendben az Instagram, a Facebook és a TikTok, csak ezeket követik hírportálok, az Index.hu és a 24.hu. A szenioroknál annyiban hasonló a helyzet, hogy egy közösségi platform, a Facebook áll az első helyen, de utána a hvg.hu és a telex.hu következik – amik a tiniknél csak a 10. és a 6. helyre futottak be. Igaz, a tinik figyelme jobban megoszlik, ők nagyobb valószínűséggel tájékozódnak többféle platformról. 

Nemek közti különbségek

A férfiak magabiztosabban elboldogulnak a neten, legalábbis maguknak és másoknak sem szívesen ismerik be, ha elakadtak: a férfiaknak csak 37,73%-a kér segítséget családtagjától, ha valamit nem talál, nem tud megoldani online, a nőknek viszont több mint a fele (53,1%). Az 55 feletti férfiak nagyobb arányban használják naponta a TikTokot (12,2% vs. 8,39%) és a YouTube-ot (42,97% vs. 35,1%), mint a nők. 

Meglehet, a való életben a nőket tartjuk inkább szószátyárnak, mint a férfiakat, az 55 felettiek esetében az online térben mintha más lenne a felállás: meglepő módon ők a lelkesebb kommentelők. 31,27%-uk kommentel naponta a Facebookon a nők 22,83%-ával szemben, 30,67% pedig portálok hírei alatt is ír hozzászólásokat, míg a nőknél ez az arány csak 19,6%. A férfiak javára írandó, hogy ők tűnnek tudatosabb netezőnek: 33,71%-uk használ mindenütt különböző jelszót, míg csak minden 5. nő mondhatja el ezt magáról (21,54%); emellett a férfiak a kétlépcsős azonosítást is jóval nagyobb arányban állították be, mint a nők (47,6% vs. 32,67%). 

Nyugdíjasok és még aktívan dolgozók 

Azok, akiknek van még szorosabb kapcsolata fiatalabb generációval családtagokon vagy munkatársakon keresztül, magabiztosabbak a neten, többféle platformon jelen vannak. A nyugdíjasok 14%-kal nagyobb arányban kérnek segítséget a gyerekeiktől vagy az unokáiktól, ha elakadnak a neten (52,69% vs. 38,42%), 8%-kal nagyobb arányban választanák a Facebookot, ha csak egyetlen platformot használhatnának (63,46% vs. 55,18%), és 12%-kal nagyobb arányban kattintanak facebookos játékokra (29% vs. 17%)  még aktív társaikhoz képest.  

Eltérően alakul, hogy milyen tevékenységek férnek be gyakrabban a napi menetrendbe a nyugdíjasoknál és a még aktívaknál. Akik már nem dolgoznak, azoknál előrébb szerepel a rangsorban a könyv vagy újság olvasása, a YouTube videók nézése vagy a rádióhallgatás. Míg a még aktívan dolgozók láthatóan több időt töltenek a családjukkal, és a streamingszolgáltatók műsoraira is több időt áldoznak, mint a már nyugdíjasok. 

Online biztonság és tudatosság terén a még aktívan dolgozók látszanak tájékozottabbnak: ők csaknem 19%-kal nagyobb arányban állítanak be kétlépcsős azonosítást a közösségi médiás profiljaikhoz (49,12% vs. 30,48%) és 9%-kal kisebb arányban mondták azt, hogy rajtuk kívül van még valaki másnak is hozzáférése a Facebook fiókjukhoz (27,67% vs. 36,88%). A bankkártya adatok online térben való megadásától egyértelműen a nyugdíjasok tartanak jobban: 49,33%-uk soha nem adja meg így adatait, míg a még aktívaknál csak 34,82% ez az arány. 

Budapestiek és vidéken élők

A budapestiek és a községben élők eltérő intenzitással, eltérő portálokon és platformokon tájékozódnak leginkább a világ dolgairól, vagy néznek meg videós tartalmakat. A budapestiek 13%-kal  nagyobb arányban támogatnak pénzzel tartalomgyártókat, mint a községben élők, ugyancsak  13%-kal  nagyobb arányban fogyasztanak közéleti témákat a neten, és 10%-kal  nagyobb arányban hallgatnak / néznek podcasteket.

Ha arról kérdeztük őket, hogy honnan tájékozódnak a világ dolgairól, akkor a budapestiek esetében a listára  a Facebook mellett három online portál is felkerült 50% feletti említéssel – a telex.hu, a 444.hu és a hvg.hu. – míg a vidékieknél csak a Facebookot említették legalább 50%-os arányban. Másra használják a Facebookot a fővárosban, mint vidéken – de egyformán ehhez a platformhoz kötődnek leginkább. A budapestiek 13%-kal nagyobb arányban reagálnak Facebookon meghirdetett eseményekre, mint a vidékiek (53,6% vs. 40,34%), ugyanakkor utóbbiak több időt töltenek Marketplace hirdetések böngészésével (40,85% vs. 29,47%) és játékokkal (26,19% vs. 18,92%). 

A “Szeniorok a neten” felmérést a BeSocial készítette, 2024 márciusában, online lekérdezéssel. A nem reprezentatív, de a demográfiai mutatókat tekintve kiegyensúlyozott mintát adó felmérésben 5598 55 év feletti, Magyarországon élő internethasználó válaszolt a kérdésekre. 

A teljes prezentáció itt érhető el pdf formátumban.