Miért ne tulajdonítsunk nagy jelentőséget a Facebook Post Reach-nek?

Közzétéve: 2014. március 18.

Jó dolog az igényesség, viszont teljesen felesleges megszállottan analizálnunk, hogy az éppen publikált posztunk hány felhasználót ért el. Az, hogy ennek a számnak ilyen nagy jelentőséget tulajdonítunk, részben a Facebook hibája, részben pedig annak a régi gondolkodásmódnak köszönhető, amelyet tanúsítunk a Facebook oldalakkal kapcsolatban, miközben már sokkal fejlettebb stratégiák alapján is dolgozhatnánk. Illetve vannak, akiknek ez egy kényelmes megoldás: amíg ezzel foglalkozunk, nem kell megerőltetnünk magunkat, hogy a dolgok mögé nézzünk.

Az elérés (továbbiakban Reach) egy apró, periférikus mérés, amely nagyon kicsi helyet foglal el a statisztika lényeges részében. És egyesek teljesen rosszul használják.

Jelenleg így használjuk a Reach-et

Ha megkérdezel egy Facebook marketinggel foglalkozó embert, hogy melyik méréseket érdemes nézni, követni, automatikusan a Reach-et fogja említeni a lista élén.

Miért?

Mert minden poszton fel van tüntetve. Nem kell belemenned az Insights-ba, hogy megnézd. Nem kell exportálnod egy táblázatot, hogy lásd. Ráadásul amint posztoltál, szinte egyből látod is az eredményt.
Nem tudjuk kikerülni és ezért hagyjuk, hogy ez az apró adat manipulálja és irányítsa a gondolatainkat.
Általában így hangzik egy elérésről folytatott beszélgetés: “Az én posztom csak X felhasználóhoz jutott el” vagy “Általában X%-át érem el a rajongóimnak”.

Miért nem szabad ezzel foglalkozni?

Ennek rengeteg oka van. Nézzük csak meg közelebbről!
Nagyon fontos, hogy értsük hogyan működik a Facebook. Egy tipikus user 1500 posztot láthatna egy adott napon, azonban a Facebook maximum 300-at mutat. Tehát ez a 300 poszt az, amelyet az ismerősei és a márkák feltüntetnek, akikkel a legtöbbet érintkezik az adott felhasználó.
Jon Gloomer social media marketing guru felmérései alapján az Ő hírfolyamában 106 darab organikus posztot látott 38 márkáktól egy 24 órás periódusban.

A Facebooknak úgy kell kialakítania a hírfolyamot, hogy felhasználóbarát legyen. Az mindenkinek egyértelmű, hogy valamit elég jól csinálnak, ha megnézzük, mennyire hihetetlenül aktívak a userek. Különböző szűrőkkel ellátott hírfolyamot tesztelt a Facebook, illetve olyat is, amelyben nem volt szűrő, nem határozták meg, hány posztot láthat a felhasználó. Azonban ez utóbbival többnyire rosszabb eredményeket és negatív user experience-t értek el.

Nagyon jónak kell lennünk, hogy betörjünk ebbe a 300-ba. Ráadásul amióta a felhasználók bázisa folyamatosan bővül (most világszerte 1,19 milliárd fő), és aktívabb, mint valaha, a konkurencia napi szinten gyarapszik.

Fogadjuk el, hogy a Facebook így működik

Függetlenül a szűrőktől, nem tudunk mindenkit elérni. Még csak megközelítőleg sem. A rajongóink fele online minden nap, ha egyszer posztolunk, csak egy kevés százalékát fogjuk elérni, azokat, akik éppen akkor görgetik végig az üzenőfalukat.

Egy rossz beidegződés, hogy azt gondoljuk: aki like-olja az oldalunkat, minden posztunkat látni akarja majd. Az igazság az, hogy miután like-olta az oldalunkat, nagy eséllyel többet nem látogat vissza és nem érdekli, ha nem lát tőlünk posztot. Így érez egy „átlagos user”, aki nem használja a közösségi médiát marketing célokra.
Rosszul gondoljuk továbbá, hogy az átlagos user…

  • … mindig szeretné látni, amit kiposztolunk
  • …minden márka minden posztját akarja látni, amit valaha like-olt
  • …azokat a posztokat is látni akarja, amiket akkor tett fel a márka, amikor Ő offline volt.

Ez részben a Facebook hibája

Ez a Facebook hibája, mert az elérés mindenhol az első helyen szerepel. Nem kellene ennyire egyértelművé tenni, hogy hányan látják a posztokat, mégis mindenhol kikerülhetetlenül előttünk van.

Azon felül, hogy minden poszt mellett megtaláljuk ezt a számot, még az Insights is tele van vele. Nézzétek csak:

Itt:

És itt:

És itt:

De még itt is:

És itt is:

Ígérem, hogy az utolsó, de még itt is:


A Facebook elhiteti velünk, hogy ez egy fontos információ, mert nagy fókuszt helyez erre a mérésre szinte minden statisztikában. Ráadásul még nem is említettük azt a kismillió esetet, amikor az exportált dokumentumokban feltűnik!

Ez egy rizikós dolog az Ő részükről is:  amíg egyik oldalról ez egy motivációs erő tud lenni hirdetés szempontjából, addig másik oldalról nagyon bosszantó és összezavaró tud lenni az adminok számára.
Ha a Twitter statisztikáját nézzük, ott még csak egy helyen sem tűnik fel. Nem is tudunk olyan közösségi média felületről, ahol feltűntetik.
Azonban a Facebookon a legapróbb részletekig kivesézzük.
Ha nem tudnánk, hogy mekkora az elérése egy posztnak, teljesen más mérésekre koncentrálnánk, amelyek tényleg számítanak, mint például megosztások, linkekre kattintás és konverzió.

Konklúzió

A Reach-nek nincs akkora jelentősége, mert nagyon ritkán mérhetjük vele a sikerünket.  Érdemes inkább azzal foglalkoznunk, hogy mekkora a forgalmat irányítunk a weboldalra, illetve milyen vásárlási eredmények láthatóak a Facebook kampányunknak köszönhetően.
Ha a Facebook organikusan megmutatja a posztunkat azoknak, akik a legjobban érdeklődnek a termékünk és az oldalunk tartalma iránt, annak látható eredményt kell elérnie. Lényegében kiszűri azokat, akik amúgy is átsiklanának a poszt felett.
Ha többször posztolunk egy nap, a Reach már nem is fontos annyira. A lényeg, hogy a célcsoportunk minél nagyobb részét érjük el adott napon.

Érdemes tehát abbahagynunk a Reach analizálását és a többi statisztikai adatra koncentrálnunk, hogy végre meglássuk: sokkal több releváns felhasználót érünk el, mint azt gondoltuk.

Forrás: Jon Loomer