Hírlevélküldés az alapoktól – Kiküldés utáni statisztika

Korábban megnéztük, hogyan lehet egy hírlevélküldőbe feltöltött lista és feliratkozási űrlap használatával a Mailchimp rendszeréből hírlevelet küldeni sablon segítségével.  A kiküldött levelek után viszont legalább ennyire nagy hangsúlyt kap a statisztikák áttekintése és értelmezése, melyhez szintén nagyon jó eszközöket biztosít a Mailchimp. A Hírlevél suli következő bejegyzéseként most ezt mutatjuk meg.

A kiküldött levél statisztikáját többféleképpen is elérhetjük. A felső menüpontok között a kampányokra kattintva láthatunk egy összesítést az eddig kiküldött leveleinkből, majd itt kattinthatunk a statisztika megtekintésére.

Szintén a felső menüpontok közül a riportokat választva is elérhetjük a kiküldött levelek eredményét:

Összesítés

Bármelyik utat választjuk, mindenképpen egy összesített statisztikát fogunk először látni. Ebben egy-egy kiküldés fontosabb adatait kiemelve tekinthetjük át. Ilyen a kiküldések, megnyitások, kattintások, leiratkozások, spam-nek jelölések száma. Ezeket kattintás után részletesebben is megnézhetjük.

Tipp: A Mailchimp regisztráció után érdemes beállítani az iparágat melyben tevékenykedünk, mert érdekes összehasonlításokat kaphatunk egy-egy kiküldés után.

Megnyitások

Az összesített adatoknál bármelyik eredményre kattintunk, részletesen láthatjuk az adatokat. A statisztika segítségével pontosan lehet tudni, hogy milyen címekre ment ki az email, ebből ki nyitotta meg, ki iratkozott le, ki nem nyitotta meg, milyen linkekre kattintottak benne.

Tipp: Növelhetjük a megnyitások számát, ha már a feliratkozáskor kiküldött visszaigazoló emaileknél megkérjük a leendő olvasókat, hogy azt a címet amiről majd küldjük a hírlevelet, adják a biztonságos küldők listájához. Így elkerülhetjük a levelek levélszemét mappába kerülését, amivel növelhető a megnyitási és kattintási arány is.

Visszapattant levelek

Külön statisztika vonatkozik a visszapattanásokra, azaz azokra a levelekre, amelyek nem lettek kézbesítve.
Ennek több oka lehet. Az ún. hard bounce esetében egyáltalán nem lehet kézbesíteni a levelet (megszűnt a cím), míg az ún. soft bounce esetén még eljuthat később a címzettnek, a visszapattanás oka ilyenkor ugyanis például az, hogy betelt a postafiók, vagy a kézbesítés pillanatában gond volt a levelezéssel (ingyenes szolgáltatásoknál ez sajnos elég gyakori).

Tipp: Minél előbb kezdjük el használni a feliratkozási űrlapot, mert aki ennek segítségével kerül az adatbázisba, már biztosan kapott legalább 1 megerősítő emailt, azaz működik a címe.

Linkek

Ha több linket tettünk a levélbe, részletesen láthatjuk majd a statisztika segítségével, hogy melyik kapta a legtöbb kattintást.

Fontos, hogy minden kiküldés után fordítsunk kellő figyelmet a statisztikákra és ha tudjuk, szűkítsük a célcsoportot. Nézzük meg mi érdekelte az olvasókat, melyik hírre kattintottak és ennek megfelelően szegmentáljunk.

Reméljük, hogy a néhány bejegyzés hatására most már rutinosan kezelitek a hírlevélküldőt és rendszeressé váltak a kampányaitok. Mit tapasztaltatok a regisztráció után és az első kampány összeállítása közben? Mi volt az ami elsőre nehezebben átláthatónak tűnt? Beszéljünk róla! 😉
Ha van olyan ismerősötök akinek szüksége lenne egy kis bátorításra a hírlevélküldéssel kapcsolatban, ne habozzatok, nyomjatok bátran a megosztás gombra!