Ami miatt nem jelennek meg a bejegyzéseid a rajongóid oldalán – az Edgerank

Nagyon sokszor hallhatjuk az EdgeRank szót Facebook rajongói oldalak kapcsán, de nem biztos hogy mindenki pontosan tudja mit is jelent ez a kifejezés. Ennek bemutatására született az edgerank.net weblap, amit most lefordítottunk, hogy az angolt kevésbé ismerők is tájékozottak legyenek.

Az edgerank-et magyarul jobb híján rangsorolásnak nevezzük és az alábbi bejegyzéssel igyekszünk tisztázni mit is jelent, ami talán sokatoknak nagy segítségére lesz, akár üzleti, akár privát célokra használjátok a Facebookot.

Az edgerank kiszámításához a Facebook algoritmusa három tényezőt vesz figyelembe

Kapcsolat (affinity score): a poszt létrehozója és olvasója közti bárminemű kapcsolat

Súlyozás (weight): a kapcsolat típusa szerint meghatározott pontszámokat ér a bejegyzés létrehozása, az arra kapott like-ok, a hozzászólások és az abban szereplő tag-ek száma is

Idő (time): az az időszak, ami az olvasó utolsó kapcsolatteremtése óta eltelt (tehát amikor például utoljára lájkolta egy bizonyos oldal vagy személy posztját)

EdgeRank

EdgeRank

Tulajdonképpen mit határoz meg ez a rangsor?

A válasz egyszerű: az első dolog, amit a Facebookra való belépéskor látsz, az a hírfolyamod. A fenti tényezők összegéből kiszámított pontok alapján bizonyos posztok előrébb lesznek akkor is, ha órákkal ezelőtt érkeztek, mások pedig annak ellenére is láthatatlanok maradnak, hogy csupán pár másodperce posztolták őket. A hírfolyamod alapértelmezett beállítása szerinti tartalmát tehát ez a rangsor fogja meghatározni.

Edges – azaz akciók

Bár a magyar nyelv bőséges és gazdag, az edges (azaz élek) meghatározás nem igazán fejezi ki a fogalom valódi jelentését, így az egyszerűség kedvéért akcióknak fogjuk őket nevezni. Minden ide tartozik, ami egy poszttal való interakció lehet: egy like, egy komment, vagy egy személyre/csoportra való hivatkozás. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy bármilyen megmozdulást generálunk a Facebookon, annak nyoma lesz a saját üzenőfalunkon, ha hozzászóltunk egy fotóhoz, lájkoltunk egy oldalt, részt veszünk egy eseményen, vagy kitettünk egy állapotfrissítést, ezek mind-mind a saját falunk tartalmát fogják képezni.

Posztok kiemelése

Természetesen teljes káoszhoz vezetne, ha belépéskor a hírfolyamunkban látnánk minden olyan bejegyzést, amihez valaha „közünk volt”, így a Facebook felállított egy bonyolult algoritmust, amivel kvázi a virtuális előéletünk alapján válogatja ki a számunkra feltehetőleg érdekes tartalmakat, és ezeket emeli ki a több száz bejegyzés sűrűjéből. Ezt az algoritmust nevezik EdgeRank-nek, azaz rangsorolásnak. Megszűri a posztokat, és minden egyes felhasználó számára létrehoz egy „toplistát”, így bizonyos bejegyzések csak bizonyos felhasználók számára lesznek majd láthatóak belépéskor.

Miért kell erre odafigyelni?

Mert könnyen lehet, hogy a Facebook rajongóid SOHA nem találkoznak az állapotfrissítéseiddel. A Facebook átvizsgálja a lehetséges tartalmakat, és így szól: „Nézzük meg, melyik bejegyzés érdekelte a legtöbb embert? Melyikkel léptek kapcsolatba a legtöbben? Mutassuk ezt a felhasználónak legfelül!” Majd: „Most lássuk, ki érte el a második legmagasabb pontszámot? Őt tesszük a hírfolyam második helyére.” Ha az algoritmus szerint egy bizonyos felhasználó unalmasnak tartotta az állapotfrissítésedet, nem reagált, nem lépett vele interakcióba, akkor gondoskodni fog róla, hogy ennek a felhasználónak többé ne jelenjen meg az ilyen típusú tartalom tőled.

Az EdgeRank.net leírása szerint úgy tűnik, hogy két ilyen algoritmus is létezik, bár kézzelfogható bizonyíték nincs rá, említésből tudunk a másik létezéséről. Az EdgeRank rangsorolja a bejegyzéseket és az aktivitást, és egy másodlagos algoritmus szortírozza a hírfolyami tartalmakat. Ez utóbbi tartalmaz egy véletlenszerűséget generáló elemet is, valamint a kulcsszavakat is vizsgálja. Zuckerberg említette egy interjúban, hogy a közösségi háló tagjai eleinte furcsállták, hogy a Facebook mennyire pontosan tudja, hogy mi lesz számukra érdekes, ezért elkezdték következetesen használni ezt a véletlenszerű megjelenítési módot.

Elég ijesztő szám ezzel kapcsolatban, ami egy mérnök száján csúszott ki: mindössze 0,2 % esélye van egy bejegyzésnek arra, hogy a felhasználó hírfolyamában kerüljön, érdemes ugyanis belegondolni abba, hogy az előkelő helyért (vagy akár csak egy sorért a nyitólapon) átlagosan 499 másik bejegyzéssel kell felvennünk a harcot!

Hogyan működik az EdgeRank?

Körülbelül a hitelképesség vizsgálatához hasonlíthatnánk: nagyon fontos, láthatatlan, minden user számára egyedileg meghatározott, és valójában nincs élő ember, aki pontosan tudná, mi alapján működik. Egy konferencián azonban felfedték a három bűvös összetevőt, ez pedig a kapcsolat, a súlyozás, és az idő tényezői. Ismerkedjünk hát meg velük közelebbről!

A kapcsolat

Egyúttal az elkötelezettséget is jelenti valaki vagy valami irányába a Facebookon. Egy példa: van egy barátod, akivel rendszeresen írtok egymás üzenőfalára, hozzászóltok egymás posztjaihoz, és ráadásképpen van, mondjuk 15 közös ismerősötök. A Facebook tudja, hogy az ő tartalmait valószínűleg rendszeresen akarod látni, követni.

Amikor valaki kapcsolatba kerül egy bejegyzéseddel, három dolog számít:

1. mit csinált pontosan (lájk, komment, stb),

2. mennyire áll közel hozzád a személy és

3. milyen régen került kapcsolatba utoljára veled virtuálisan.

Különböző súllyal bír egy bizonyos hivatkozásra való kattintás, annak lájkolása, hozzászólása, tagelése, megosztása, vagy új kapcsolat létrejötte. Egészen ésszerű magyarázata van annak, hogy miért ér többet például egy komment, mint egy lájk – a Facebook a felhasználó erőfeszítéseit vizsgálja: míg már lassan csuklóból, ösztönszerűen nyomunk a tetszik gombra, érdeklődésünket sokkal inkább kifejezi, ha például kommentáljuk is a tartalmat, esetleg ajánljuk őket másoknak is. Ha csupán megjelent egy bejegyzés, de azzal nem léptünk semmilyen formában kapcsolatba, azt a Facebook számunkra érdektelen tartalomnak minősíti.

Az algoritmus azonban nem csak az alapján számol, hogy egyetlen felhasználó milyen akciókat követett el egy adott tartalom irányába: nagyobb súllyal fog szerepelni például egy rajongói oldal posztja, ha az illető ismeretségi körében is népszerű volt, ha azonban csak az ismerősök ismerősei tartották érdekesnek, az megintcsak kevesebb pontszámot ér.

Csakhogy az ismerősök aktivitásai sem számítanak egyformán súlyosnak: nyilvánvalóan egy olyan barát, akivel napi szinten kerülünk virtuálisan kapcsolatba, erősebb súlyozással fog szerepelni a hírfolyamunkban is, míg egy olyan ismerős aktivitását, akivel szinte sosem érintkezünk, a Facebook is hajlamos könnyedén figyelmen kívül hagyni, mikor aktuális fogadó falunk tartalmát összeállítja.

Végezetül pedig: ha egy bizonyos személynek/oldalnak korábban sok figyelmet szenteltünk, később azonban lanyhult az érdeklődésünk a tartalmai iránt, akkor ennek megfelelően szép lassan el fogunk tűnni egymás üzenőfaláról is.

A Facebook technikailag nem tesz mást, mint vizsgálja az adott időn belül érkező akciókat.

A súlyozás

Mint azt már fentebb kifejtettük, egy komment mindig többet ér, mint egy lájk, ergo nagyobb eséllyel fogod látni a hírfolyamban, ha egy ismerősöd valamihez hozzászólt, mint ha mondjuk egy rajongói oldalhoz csatlakozott.

Ugyanakkor nem csak azt vizsgálja az algoritmus, hogy egy akció általánosságban mennyit ér, hanem azt is, hogy adott esetben a felhasználó virtuális magatartásában melyik szerepel gyakrabban. Ha például valaki gyakran kommentál fotókat, akkor nála ez lesz a súlyosabb tevékenység, de ha jellemzően inkább hivatkozásokat lájkol, akkor e szerint nála egy újfajta súlyozás lép életbe.

Az sem elhanyagolható, hogy az adott akció milyen forrásból történt. Világos, hogy például súlyosabb lesz egy rajongói oldal lájkolása, ha az adott oldalra mi magunk kerestünk rá, mintha mondjuk egy arcunkba tolt hirdetés útján jutottunk el a tetszik gombig. Bár erre nincs döntő bizonyíték, de minden arra mutat, hogy ez így működik.

Ugyanez vonatkozik az új Facebook alkalmazásokra: ha napvilágot lát egy új feature (például a check-in), akkor ezek nagyobb súlyozást kapnak. Idővel azonban minden visszaáll a régi kerékvágásba, és ha már minden újdonságot kellőképp figyelmünk központjába állítottak, hogy megismerkedjünk velük, a későbbiekben ez nem lesz annyira hangsúlyos.

Az idő

Minél régebb óta van kinn egy poszt, annál több pontszámot veszít, hiszen régi hírnek számít.

A rangsorolás nem egy egyszeri számításon alapszik, hanem folyamatosan vizsgálja a bejegyzések súlyát. Minden bejelentkezés alkalmával azokat a tartalmakat fogjuk legfelül látni, amik az adott pillanatban a legnagyobb pontszámmal rendelkeznek – tehát ez lehet egy olyan korábbi poszt is, ami azóta is folyamatos érdeklődésre tart számot, de lehet egy olyan is, ami nemrég érkezett, de nagyon rövid idő alatt generált sok akciót.

A Facebook tehát akció/idő arányt néz, bár az nem teljesen világos, hogy ezt lineárisan vagy exponenciálisan vizsgálja. Mindenesetre úgy tűnik, hogy ez az arány két további tényezőtől is függ:
1. hogy a felhasználó utoljára mikor lépett be, illetve
2. hogy általában milyen gyakorisággal lép be.
Nincs rá egyértelmű magyarázat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a sűrűbb és ritkább belépések is erősen befolyásolják a hírfolyamban található tartalmak rangsorát.

Hogyan optimalizálhatom rajongói oldalamat a rangsorolás szempontjából?

Tulajdonképpen azt jelentené, hogy valahogy rá kell venned az EdgeRank algoritmust, hogy elhiggye, a tartalmad valóban érdekelni fogja a felhasználóidat. De mivel kissé lehetetlen vállalkozásnak tűnik, hogy átverd ezt a bonyolult számítást, jóval egyszerűbb módszert ajánlunk: a tartalmon kell változtatnod, hogy maguk a rajongók tartsák érdekesebbnek őket. Ehhez adtunk tippeket az alábbi bejegyzésekben:

25 ötlet hatékony Facebook bejegyzésekhez
12 módszer, mellyel aktívabbá válhatnak rajongóid

Hasznosnak találtad a fenti cikket? Oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is megérthessék, miért látnak bizonyos bejegyzéseket és miért tűnnek el mások…