Zaklatás a közösségi médiában – mit tehetünk?

Nem csak a cyber-bullying válik egyre számottevőbb szociális problémává világszerte, hanem a közösségi média platformok egyre elterjedtebb használata folytán az online zaklatás különféle formái is. Sajnos ma már nem ritka, hogy a felhasználók szinte naponta találkozhatnak negatív, abuzív, emberi méltóságában sértő, zaklató vagy fenyegető üzenetekkel és hozzászólásokkal, melyek a közösségi média fiókjaikra irányulnak.

A jelenséget muszáj komolyan venni, hiszen az online zaklatás radikálisabb formáinak ma már súlyos jogi következményei is lehetnek. Még mielőtt azonban idáig fajulna a helyzet, érdemes megvizsgálni, hogy a felhasználók hogyan védekezhetnek a kéretlen interakciók ellen, és milyen lehetőségeket nyújt számukra akár a Facebook, akár az Instagram, hogy elkerüljék az ilyen jellegű kellemetlenségeket.

Ebből kifolyólag a Facebook és az Instagram is kénytelen egyre komolyabban foglalkozni az online zaklatás és bullying problémáival. Egyelőre 3 eszköz érhető el a nem kívánt interakciók elkerüléséhez Facebookon: az ismerős törlése, a letiltás és a jelentés.

A legegyszerűbb ha töröljük azt a személyt az ismerőseink listájáról, aki valamilyen módon zaklat minket, így a továbbiakban nem tud üzenetet küldeni vagy posztolni az idővonalunkra.

Radikális helyzetben azonban le is tilthatjuk ezeket a személyeket, így többé nem jelölhet be ismerősnek, és nem nézheti meg a profilunkat. Ezt az opciót a Beállítások menüpontban találjuk meg, ahol kezelhetjük is az ezzel kapcsolatos intézkedéseinket.

Ugyanezen a felületen ellenőrizzük rendszeresen a személyre szabott biztonsági beállításokat is, hiszen ez a jövőben számos kellemetlenségtől kímélheti meg a felhasználót. Ha viszont a zaklatás súlyosabb formáival találkozunk, vagy gyűlöletkeltő és/vagy fenyegető tartalmakat észlelünk, akkor jelenthetjük a Facebooknál és az Instagramnál is, amit kivizsgálás után végleg eltávolíthatnak.

Ha ezzel találkozunk, akkor a zaklató profilján megjelenő „…” egyéb akciógombra kattintva választhatjuk ki a „Jelentés” és „Tiltás” opciókat. Emiatt fontos egyéni szinten is, hogy folyamatosan tájékozódjunk a közösségi média platformok vonatkozó irányelveiről, és felismerjük a zaklatás különböző formáit, hiszen nem minden esetben egyértelmű, hogy milyen támadásnak vagyunk kitéve.

A Facebook aktív tevékenységet folytat a prevenció terén is, ezért arra ösztönzi felhasználóit, hogy ha a zaklatás vagy a bullying bármelyik formáját tapasztalják, akkor azonnal kérjenek segítséget a környezetüktől, és ne fojtsák el a problémát. Erre a célra hozta létre a Facebook és a Yale Egyetem közösen a Bullying Prevenciós Hub-ot, ahol fiatalkorúak, szülők és pedagógusok kérhetnek segítséget a zaklatással kapcsolatos problémákra. Természetesen szigorúbbak a kiskorú felhasználókra vonatkozó szabályok, mivel olyan esetben, amikor egy fiatalkorú személy fizikai biztonsága kerül veszélybe, olyankor az oldal üzemeltetője is közbeléphet. Ilyen helyzetekben az oldal üzemeltetője felfüggesztheti a zaklató fiókját is.
Sajnos a közösségi média gyakorlata azt mutatja, hogy a jelentősebb követői bázissal rendelkező felhasználók, a közszereplők és hírességek, vagy egyszerűen csak azok a felhasználók, akikre aktuálisan valamilyen médiafigyelem irányul, nagyobb eséllyel vannak zaklatásnak kitéve. Az elmúlt évek legsúlyosabb precedense a közösségi média platformokon történő zaklatásnak, a 2016-ban Leslie Jones amerikai színésznőre irányuló támadások sorozata, ami végül arra kényszerítette a Twitter-t, hogy közbelépjen, és felfüggessze a zaklatók fiókjait. A súlyos zaklatási ügyek a közösségi médiában Magyarországon is egyre nagyobb arányban fordulnak elő, mint például az alábbi videóban bemutatott esetben is.

A videó itt is elérhető: ATV Híradó